|
Áder János köztársasági elnök meghívására, a magyar-lengyel barátság napja alkalmából péntektől kétnapos hivatalos látogatást tesz Magyarországon Andrzej Duda lengyel elnök, a két államfő Veszprémben tárgyal. Péntek délután ünnepélyes fogadtatásra kerül sor katonai tiszteletadással a veszprémi Óváros téren, majd Áder János és Andrzej Duda a Dubniczay palotában tárgyal. Este Áder János és Andrzej Duda beszédet mond a magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett díszelőadáson a Hangvilla Központban. Szombat délelőtt a két elnök ünnepi misén vesz részt a Szent Mihály székesegyházban. A lengyel államfőt útjára elkíséri felesége, Agata Kornhauser-Duda.
Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje szerint az Orbán-kormány politikája veszélyezteti azt, hogy Magyarország részese lehessen a megújuló és szociális Európának. Karácsony Gergely hazugságnak nevezte, hogy bevándorlóországgá tennék Magyarországot. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, miután találkozott 51 ország Magyarországra akkreditált magas rangú diplomatájával Budapesten, azt mondta: arról adott tájékoztatást most – és hét eleji brüsszeli megbeszélésein is -, hogy Magyarország helye a megújuló és szociális Európában van. Hozzátette: az EU-ban háborús helyzetet eredményező Orbán-kormány politikája azonban veszélyezteti, hogy Magyarország is részese lehessen ennek az európai közösségnek. A miniszterelnök-jelölt kitért arra, brüsszeli tárgyalásain elhangzott, hogy a súlyos korrupciós kockázatokkal terhelt és átláthatatlan pályázatok miatt felfüggeszthetik az uniós támogatások kifizetését Magyarországnak.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indít a tranzitzónákban történt adatgyűjtések ügyében. Péterfalvi Attila elmondta, Genfben épp egy emberi jogi tanácskozáson vett részt, amikor olvasta a Magyar Időkben megjelent hírt, miszerint adatgyűjtést folytattak a migránsok körében. Mint kifejtette: az adatvédelmi hatóság felel a schengeni adatkezelések ellenőrzéséért. Ez nem csak nemzeti, hanem uniós kötelezettségük is – tette hozzá. A tranzitzóna Magyarország területén van, így az ottani adatkezelésekre is vonatkozik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény – ismertette a hatóság elnöke, hozzátéve: a NAIH nyilvántartásában nem szerepel ez az adatgyűjtés. Ezért a hatóság felkeresi az érintett szervezetet: igaz-e, hogy a menekültekről adatbázist vezetnek. Minden részletkérdést tisztázni kell – szögezte le Péterfalvi Attila sorolva: kiket érint az adatgyűjtés, erről milyen adatbázist vezetnek; mi az adatkezelés jogalapja, célja; s továbbítják-e az adatokat valahova.
Meglepetésként érte Kunhalmi Ágnest az LMP és a Momentum XVIII. kerületi jelöltjének visszalépése, de nagyon köszöni azoknak a jelölteknek, akik visszaléptek a javára – erről maga a szocialista politikus beszélt az ATV-n. Az MSZP budapesti elnöke szerint itt azonban nem lehet megállni: bár bölcs döntést hoztak az ellenzéki pártok, további visszalépések szükségesek. A szocialista politikus úgy véli: ha még öt helyen segítene nekik az LMP Budapesten, akkor „holnaptól nem lenne Fidesz a fővárosban” – tette hozzá. Úgy látja, hogy „megtört a jég”. Akik eddig nem léptek, azok léptek most, ami nagy bölcsességre vall.
|
Gazdaság:
Az Európai Bizottság szerdán bemutatta javaslatait az információtechnológiai nagyvállalatok megadóztatására, és átmenetileg – amíg nem sikerül átfogó megoldást találni a kérdésre – 3 százalékos adót vetne ki az érintett cégek éves forgalmára. A tervezet értelmében az új adót csak a világszinten 750 millió eurós, az Európai Unióban pedig legalább 50 millió eurós bevételt elérő vállalatokra vetnék ki. A cégeknek azon bevételeik után kellene adózniuk, amelyek például online hirdetőfelületek vagy a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből, illetve digitális közvetítő tevékenységekből származnak. Bizottsági becslések szerint 3 százalékos adó esetén évente mintegy ötmilliárd euró adóbevétel keletkezne az EU-ban. Az adót a felhasználók tartózkodási helye szerinti uniós tagállam szedné be.
A Telenor 2,8 milliárd euróért eladja közép-kelet-európai leányvállalatait, köztük a Telenor Magyarország vállalatot az cseh PPF-csoportnak, amely a közép-kelet-európai térség legnagyobb magántőke-befektetője. A Telenor közleménye szerint a tranzakció magában foglalja a Telenor kizárólagos tulajdonában álló magyarországi, bulgáriai, montenegrói és szerbiai mobilszolgáltatóit, valamint a Telenor Common Operation technológiai szolgáltatót. A közép-kelet-európai leányvállalatok a Telenor-csoport árbevételéhez 9 százalékkal, mintegy 11,8 milliárd norvég koronával, az EBITDA-jához pedig 4,1 milliárd norvég koronával – 8 százalékkal járultak hozzá 2017-ben. Együttesen több mint 9 millió ügyféllel és mintegy 3500 munkavállalóval rendelkeznek. A felek a vételár halasztott kifizetéséről állapodtak meg, amely szerint a bevételből 400 millió eurót a vevő négy év alatt, négy részletben fizet ki.
|
