HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

A Hetitv és a BreuerPress külpolitikai összefoglalója
A Hetitv és a BreuerPress külpolitikai összefoglalója.

Külföld:

Elfogadta a magyarországi helyzettel kapcsolatos véleményét az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO), a nagy többséggel megszavazott dokumentum szerint aggasztóak a közelmúltbeli fejlemények az országban. A szakbizottságban még januárban vitáztak a magyar helyzetről. A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között az AFCO is csatolni fogja a véleményét. A 15 igen szavazattal, négy ellenében, öt tartózkodás mellett jóváhagyott dokumentumban hangsúlyozták: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A Németországban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám Németország részévé vált – jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Az új kormány programját ismertető beszédében hangsúlyozta: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő muszlimok vallása is az ország része. Sokan nehezen barátkoznak meg ezzel a gondolattal, és minden joguk megvan ahhoz, hogy elutasítsák, a kormánynak viszont nemcsak vitákat kell folytatnia, hanem cselekednie is kell, méghozzá a társadalmi összetartás erősítésének céljával – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy új, állami ellenőrzés alatt álló rendszert kell kidolgozni a muszlim papok képzésére, mert a korábbi megoldás, a “vendégmunkás imámok modellje” nem megfelelő a 21. században.

A kettős mérce, az, hogy az uniós tagállamokra nem egyenlő módon alkalmazzák a jogi előírásokat, árt az európai integráció eszméjének – hangsúlyozta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter. Czaputowicz felidézte: az Európai Unió az alapszerződések értelmében “kizárólag a tagállamok által ráruházott hatáskörön belül” jogosult tevékenykedni, ezért “az Európai Bizottság nem egy szuperkormány, az Európai Parlament nem egy szuperparlament”, és nem jogosultak a nemzeti kormányok és parlamentek irányítására. Az, hogy “észlelhetően erősödik az európai integrációt ellenző hullám”, nem oka, hanem következménye annak, hogy az Európai Unióban gyenge a demokrácia – értékelte a lengyel külügyminiszter.



Az ukrán kormány leállította az Oroszországgal kötött, 2011-2020 közötti időszakra vonatkozó gazdasági együttműködési programot – jelentette be Volodimir Hrojszman miniszterelnök. A kormányfő egyben utasította a külügyminisztert, hogy erről hivatalosan értesítse az orosz kormányt. A dokumentumot 2011. június 7-én írta alá orosz részről az akkor miniszterelnöki tisztet betöltő Vlagyimir Putyin jelenlegi államfő, ukrán részről pedig Mikola Azarov kormányfő. A megállapodást még az európai integrációt és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben leváltott Viktor Janukovics Moszkva-barát volt elnök hivatali idejében kötötték – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Lemondott jelöltségéről Katalónia elnöki posztjára Jordi Sánchez – jelentette be Roger Torrent, a katalán parlament elnöke. A házelnök közölte: az előzetes letartóztatásban lévő Sánchez levélben tájékoztatta döntéséről, arra hivatkozva, hogy ez a “legjobb szolgálat”, amit tehet az országért. “Ennek a lemondásnak sosem kellett volna megtörténnie” – fogalmazott a parlament elnöke, aki bírálta a legfelsőbb bíróságot, amiért nem engedélyezte Jordi Sánchez számára, hogy elhagyja a börtönt, és így személyesen megjelenhessen az elnökválasztó parlamenti ülésen. A spanyol alkotmánybíróság határozata szerint utóbbi elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy jelöltből elnök lehessen.

Izrael a hírzárlatot feloldva elismerte egy Szíriában épülő atomreaktor 2007-es felrobbantását. A nyolc bombázó repülőgép hajtotta végre a feladatot, amely annyira titkos volt, hogy a pilóták is csak az akció előtt néhány órával értesültek célpontjukról, az észak-koreai együttműködéssel készülő, plutóniummal működő nukleáris létesítményről. Az izraeli kormányban Ehud Olmert akkori miniszterelnök támogatta az épülő atomreaktor felrobbantását, Ehud Barak védelmi miniszter azonban háború kirobbanásától tartott, ezért próbálta megakadályozni. A katonai hírszerzés egykori vezetője elmondta, hogy Izrael hónapokig készült az akcióra. Utána pedig csak akkor oldódott fel a feszültség a hadvezetés köreiben, amikor a szíriai kormány hivatalos lapja a 2007. szeptember 6-ára virradóra Deir-ez-Zór térségében végrehajtott bevetés utáni reggelen egy elhagyott katonai raktár elleni támadásról beszélt. Ekkor lett egyértelmű, hogy Damaszkusz nem indít megtorló háborút.



Az izraeli miniszterelnök először Washingtonnal tárgyalt a katonai hírszerzés tudomására jutott építkezésről, mert Izrael azt szerette volna, ha az Egyesült Államok tesz katonai lépéseket a szíriai nukleáris fegyverkezés ellen. George W. Bush akkori amerikai elnök azonban azt felelte Olmertnek, hogy diplomáciai lépéseket terveznek az építkezés ellen, amire Olmert azt felelte, hogy akkor Izrael robbantja fel az új atomlétesítményt. Noha köztudott volt a beavatkozás, Izrael eddig nem ismerte el, a helyi újságírók rendre külföldi forrásokra hivatkozva szóltak róla.


Fotót készítette: ONLINE FOTO
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!